Rejtvényjáték kávéház

Gondoltam már cicára, de mág saját magát sem tudja ellátni, nemhogy egy állatkát.

És még valami: tudod, hogy nálunk mindenki imádja a kutyákat és a cicákat, és ezt ők bőségesen viszonozzák is.

Szegény nagybátyámmal viszont nem nagyon törődnek, még Kócos is csak lagymatag farkcsóválással köszönti. Az állatok ÉRZIK, ha valaki nem érdeklődik irántuk, nem törődik velük, a ritka simogatást is csak szórakozottan, oda sem figyelve kapják.

Cincó és Caline-Cila még őszintébbek, le se xarják. Nem fogadna be semmilyen állatot, az biztos.

85 éves korában már nem lehet megváltoztatni egy embert.

De beszélni fogok vele erről, bár előre tudom a választ.

És köszönöm, hogy gondolkodtok valami megoldáson!

Az állandó segítség mellett rendszeresen fog táplálkozni, akkor fizikailag megerősödhet, de ha az életkedvét nem sikerül valahogy, valamivel visszahozni, akkor - bármilyen durván hangzik - minden hiába.

Egy beszélő kanári, vagy egy cicus nem jelentene olyan gondot, mint egy kutyus. El tudná látni őket, és főként közvetlenül érezhetné, hogy van, akinek szüksége van rá.

Volt egy fehér pomerániai lulujuk, Pici volt a neve, és 18 évig élt!

Arról, hogy egy hatemeletes házba újabb kutyát vállaljon, szó sem lehet.

Nem tudna foglalkozni vele, és a napi 3-4-szeri sétát sem tudná megoldani, nagyon gyenge már.

És ahogy az előbb írtam, nem tud már semmivel sem törődni, nem érdekli a világon semmi.

Nagyon elszomorít a helyzete, mert rendkívül tevékeny és vidám nagybácsi volt, amíg kettesben voltak.

Amíg a nagyszüleim éltek, évente kétszer is Magyarországon töltötték a szabadságukat, most meg már a sarki pékhez is nehezére esik lemennie.

Na, most jól kipanaszkodtam magamat, elnézést!

Azt hiszem, írtam, hogy 57 évi házasság után veszítette el a nagynénémet.

Gyerekük nem lett, rajtam és egy párizsi unokahúgon kívül jóformán senkije nem maradt.

A lányomnak ő a keresztapja, de a munkája, az ikrek és egyéb tennivalók miatt hetente egyszer látják csak egymást, bár a családi összejöveteleken mindig ott van ő is.

De kedve már semmmihez nincs igazán.

Eszik ugyan, de nem azt, amit kéne, és nem annyit, amennyit kéne.

Pedig sokszor főzök rá. De ha nem pontosan olyan az étel íze, mint a nagynénémé volt, már nem ízlik neki.

De nincs két olyan háziasszony, aki pontosan egyformán főz, ez nyilvánvaló.

Mág akkor sem, ha ugyanattól a személytől tanultak főzni.

Amit tudok,megteszek, viszem ide-oda, vásárolni, orvoshoz, bankba, meg a jóég tudja még hova.

Ha kijön a kórházból, rendes és állandó ápolónői és egyéb segítséget fog kapni, ez a város sokat tesz az idősebbekért.

Majd meglátjuk, hogy alakulnak a dolgok.

Most jöttem haza a kórházból.

Nagybátyám minden kedves rejtvényfejtőnek, aki az állapota iránt érdeklődött, köszöni a kedvességét, és kellemes hétvégét kíván.

Amolyan közepesen van egyébként. De ezt már én teszem hozzá.

Rózsa!

Nézz be a RÁK-ba, ott vár Lolára néhány "üszenet"!

Örülök, hogy egy kis mosolyt csaltam az arcodra!

Ha visszanézel a RÁK rubrika elejére (mert ez a beszélgetés is odavaló lenne), meglátnád, hogy miket csinált az én Kócosom, aki miatt tulajdonképpen a topic is született, ha jól emlékszem.

Papucsok, könyvek, szakadt kardigánok jelezték, hogy nőnek a kis fogai, és az bizony viszketést okoz, ezért rágnak meg a kiskutyák minden rághatót, lehetőleg a Zanya illatával.

De a kedvenc helye - ahol most is békésen szuszog, míg én Neked írok -, az a papucs, amelyben a lábam is benne van.

Úgy is néz ki... :D

A kötelező oltások valóban még koraiak, de egy kis féreghajtó pasztát már kaphat a picurka.

Kedvenc cipellőd remélhetőleg meggyógyul, a további kísértések elkerülése érdekében áldozd fel valamilyen régi papucsodat, ami csak az övé. A lényeg a gazdi szaga.

Egy 11 hetes kiskutyának még nem könnyű megtanulnia a dolgokat, túl fiatalka.

Mikor Kócos hozzám került, már 3 hónapos volt, és a mamájától sok mindent megtanult.

Nagyon nem ajánlom az utcán való sétáltatást addig, amíg a kötelező oltásokat meg nem kapta.

Nem is csodálom, hogy szeret hazamenni, hiányzik neki a meleg anyai fészek.

Fogadd meg Sutyik tanácsait a símogatással és a jutalomfalattal kapcsolatban, de egyelőre csak a kertben!

Lola feje helyett pedig a hülye szomszédodéra koppints, de egy jó nagy kalapáccsal!

Kedves Maria!

Köszönöm a jó tanácsokat a kutyushoz. A fiam mindennel ellátta a kutyusomat kétféle méretű alátét pelenkát is hozott, de nem nagyon akarja kisdolgot arra végezni. Az udvaron elintézte a nagydolgot. A fiam vett etetéshez tálakat, alváshoz egy jó kis bebújós bélelt házikó-félét. A kislány unokám meg hozott neki játékokat.

Egyébként kislány kutya és Lolának hívják.

Rózsa! Először is kívánom, sok boldogságot, örömöt lelj a kis neveletlen ebecskédben! A fiamék kis yorkie-ja szobakutya ugyan, de kijár. Van benti "pelus", keretet is lehet kapni hozzá. 40x60 cm-es antidecub alátét a pelenka. Arra talán hamar rászokik, ha megmutatod neki, hol a helye a nagydolognak. Aztán a kisdolgot is oda végzi el. Idővel majd biztos eljut oda, hogy ha kint van, inkább ott intézi el a dolgát. Nagyjából a fiaméké kint "termel". Ajánlom, evés után menjetek ki a kertbe és addig legyetek kint, míg nem végez.

Elárulod, hogy milyen nemű és mi a neve az új családtagnak?

Julianna!

A fiam szerintem is ilyen szándékkal ajándékozott meg ezzel a kis kutyussal.

Még csak 11 hetes és Lolának hívják a "tiszteletbeli" RÖTYKE-tagot.

Sutyiknak már írtam milyen tanácsot kaptam a nevelésére, de én inkább Sutyikét fogadom meg.

Azért lesznek apró gondok még vele, elfelejtettem - pedig tisztában voltam ezzel - előtte hagytam két pár cipőmet az előszobában, a kedvenc cipőmet sikeresen megrágta. Talán vissza tudom ragasztani, ezentúl erre is kell ügyelnem.

Kedves Sutyik!

Köszönöm ezt az okos tanácsot, megfogadom.

Kijáró kutyus lesz, így remélem tényleg kint el fogja intézni a dolgát.

Képzeld egyik szomszédom azt ajánlotta, hogy koppintsak a fejére, ha bepisil és büntiből rakjam ki -érezze, hogy haragszom.

Azt gondolom a Te tanácsod sokkal célra vezetőbb. Puszi.

Gratulálok a fiad eszéhez!

Ez a legjobb ajándék, amit csak a mostani helyzetben adhatott Neked.

Írd meg, mennyi idős a kutyus, akkor könnyebb a szobatisztaságról feltett kérdéseidre válaszolni.

Hogy hívják az új RÖTYKE- (tiszteletbeli) tagot?

Kócos is nagy csóválással örül neki. :)

További javulást kívánok, Neked kitartást a beteg emberek mindig nyűgösebbek, ami érthető.

Tegnap este nagy meglepetésben volt részem a nagyfiam meglepett egy kis kölyök kutyával.

Nagyon cuki kis testű, fehér - fekete gomb szemekkel és fekete nózival. A spániel és a bolognai keveréke.Most nagy izgalomban vagyok hogyan sikerül megnevelnem? Felelősnek érzem magam ezért a kis élőlényért. Volt egy kutyánk 16 évig, de kimúlt, és a férjem nem engedett többet hozni. Már most látom, hogy ebből szobakutya lesz, és nekünk még sosem volt.Nem akar az udvaron megmaradni, jól érzi magát, de rohan fel a lépcsőn és kérezkedik be.

Nagy kérdés hogyan sikerül szobatisztává nevelnem. Ehhez kérek tanácsot Tőletek is Sutyik, Maria és mindenkitől aki ebben jártasabb.

Köszönöm, Sutyik, sokkal jobban van a nagybátyám.

A kórházban renszeresen eszik és iszik, nemcsak akkor, ha éppen eszébe jut, a gyógyszereket is bevetetik vele, és infúziót is kap, hogy megerősödjön. Rémes állapotban volt, mikor bevitettem, minden tiltakozása ellenére.

Kezd rájönni, hogy nem mindig neki van igaza...

Valamikor réges-régen már szóvátettem ezt az apróságot, de azóta sincs kijavítva, holott csak egyetlen árva betűcskéről van szó:

"Új extrákatt kaptál"

Tény és való, hogy a mondat múltidőben van, de ezt talán mégsem a mondat tárgyával kellene kifejezni... :D

Régi osztálytársam jut erről eszembe, aki a "tegnapp" szót következetesen kér pével írta, mondván, hogy ez így jó, mert a tegnap nem jelenidő.