Rejtvényjáték kávéház

Kedves Rózsa!

Én sem vagyok cukorbeteg, szerencsémre, de a lányom, mint elvakult egészségügyes mindig azt mondja, hogy a legfontosabb a prevenció, azaz a bajok megelőzése. Ezzel teljes egészében egyetértek.

Az unokádnak pedig fogadj szót, ők úgy születtek, hogy nyomkodták a számítógépet, és a mobiltelefont.

Kedves raziel!

Köszönöm az alapos választ. Nem vagyok cukorbeteg,

de édességet csak édesitőkkel készíthetek magamnak

Azért a Google keresőben is megnézem, ami eddig

nem jutott eszembe. Pedig a legkisebb unokám már mindig erre biztat, de úgy látszik én nehezen

tudom megszokni.

raziel! Nem ismerem az agávé szirupot. Szeretem

az egészséges ételeket és italokat, légy szíves

írj róla bővebben.

Persze, van itt is egy csomó különböző márkájú ilyesmi.

A vicc csak az, hogy annak a nevét, amit én nagyritkán használok, akár Édeskére is lehetne fordítani.

Az sem a szacharinos fajta.

Édeske? Ezt a szót most hallom először.

Nyilván a szacharinos vagy aspartamos műcukrokra mondjátok, de én nem ismertem.

Kösz, Raziel!

Úgy látszik, a testieken kívül a szellemi frissességemre is ügyelsz! :D

Egészségedre!

Elég sokáig tartott mire elfogadtam az agávé szirupot, de van a családban egy egészségőr, és nagyon vigyáz rám. Ha nem látja akkor édeskével iszom. Gondolom Te a cukrot részesíted előnybe. Ha Marcsi ismét szabadságolja magát, akkor majd cukrosat kapsz.

Köszönöm, Raziel! Agává sziruppal még nem próbáltam. Nem rossz, de nem fogok rászokni.

A napocskával nincs baj, bár vannak kisebb esőfelhők, amik mögött bújócskázhat. Reméljük Marcsiék mai programját nem fogja megzavarni.

Egészségedre!

Most sütött ki a napocska, eddig fohászkodtam, mert nagyon lógott az eső keze-lába. Remélem a fővárosba is jut belőle, hisz csak 40 km.

Még nem olvastam az itteni üzenetedet, mikor a szívet visszaküldtem! :D

A kávét épp most iszom, ez már igen!

Kávé ízlésed szerint elküldve. Szívvel és dupla adag kávéval.

Sutyiknak úgy, ahogy én szeretem, kávétejszín és agáve sziruppal, természetesen a szív és kávé is benne van.

Cukor nélkül, tej nélkül, tejszín nélkül,de erőset.

Nem bánom, ha szívvel csinálod, de azért jó sok kávé is legyen benne!

Ki mondta, hogy nem volt jó a Te kávéd?

Küldtem is a tiedhez finom süteményt.

De ha holnap is Te ülsz előbb a géphez, az enyémet cukor nélkül küldd, jó? :)

Ma reggel, hát majdnem reggel, én főztem és küldtem a kávét az illetékeseknek, szerintem nem ízlett nekik, mert semmit nem szóltak. Igaz, hogy nálunk az úgy van, hogy ha csend van akkor van minden rendben.

Nagyon örülök, hogy minden rendben, nap kisütött, Budapest várt Benneteket, és persze Sutyik. Az a kis kaland pedig feledhetetlenné tette a kirándulást.

Az első mondatnál rájöttem a kilétedre, és hihetetlenül megörültem az üzenetnek, fene tudja, miért! :)

Talán, mert így tudom, hogy jól vagytok, és (végre) minden rendben.

Elfelejtettem, elvesztettem, nem találom, eltéveszettem... Ezek a kalandok akár velem is előfordulhattak volna, amilyen eszement vagyok.

Fő (az egészségen kívül), hogy most már nyugság van, és élvezhetitek a kiruccanást.

Ezek szerint az orchideák kimaradtak, ugye megmondtam! :D

De most megyek, és viszek belőlük egy szálat Szent Heverdelnek, aki még soha nem hagyott cserben, igaz, hogy sokat áldozok nekije.

Sutyik kedvességéről nem is beszélek.

Érezzétek jól Magatokat továbbra is, én küldöm a kávékat a többieknek, a napocskákat Neked.

Sziasztok! Sutyiknál vagyunk. Az egész utazás úgy kezdődött, hogy Győrben elfelejtettem a helyjegyváltásnál mondani, hogy a visszaút 13-án lesz. Mikor kifizettem a jegyeket, akkor jöttem rá, hogy alig ideérünk, mehetnénk vissza. Szerencsére még volt pár perc a vonat indulásáig és a tévedés kiigazítására. Sutyik pedig várt bennünket az esőben. Többit nagyon jól ecsetelte nektek. Ilyen kaland sem mindenkivel történik meg. A legjobb az volt, hogy hívtak a szállásról, mikor érünk oda. Mondtam, hogy indulunk autóval, mert már itt vagyunk a fővárosban. No, akkor derült ki, hogy sehol sincs a kulcs. Láttátok volna, öten hogy kutattuk át Sutyik lakásának minden pontját. Végén már a srácok feladták, de kis pihenő után a nagyobb unokám odajött a konyhába, mert nekem végig volt olyan érzésem, hogy ott tűnt el. Mindig oda tértem vissza. Kérte a csirkés táskámat és akkor tűnt fel az unokámnak, hogy az alufólia ezüst színe között lát egy kis fekete foltot. Nagyot nevettünk.

Ma reggel kávét nem kaptatok, én viszont hála az imádságaitoknak megkaptam a napot. Kora reggel beragyogta a Mátyás templomot és a Halászbástyát. Tettem egy kört, míg a fiúk aludtak.

Ma voltunk a Nagycirkusz Szomszédolás műsorán. Utána bevetettük magunkat az Állatkertbe.

Fejtsetek, játsszatok helyettem is, én pedig helyettetek is élvezem Budapest szépségeit. Mária54 (ha még nem találtátok volna ki, hogy ez most nem Sutyik hozzászólása).

Nekem ígérted meg, Zsuzsimama!:)

Meg is venném, ha lenne kosárkám.

(Bár közben már teljesítettem egy "passzolj öt rejtvényt" címűt úgy, hogy esténként elkezdtem egyet-egyet, és ezeket reggel passzoltam.)

Igazán kedves, hogy nem feledkeztél meg róla!

Nem tudom, a szenvedő felek sírtak vagy nevettek ezeken a vígjátékba illő kalandokon, de az biztos, hogy én megszakadtam volna a nevetéstől.

És ebben még az eső sem gátolt volna meg.

Méghogy a két fólia között! Muramista!

Jó filmcím lenne: Slusszkulcs a rántottcsirkében.