Megemlékezések alkalmak ürügyek

Nem a saját gondolatom,de eszembe jutott,mikor olvastam válaszod."A korlátok kapaszkodók is lehetnek" és ezt most nagyon is ideillőnek érzem.

A gyerekekkel való kapcsolatban,de másban is,fontos az empátia éld bele magad a kis lelkivilágába és szuszogj vele együtt,akkor mindketten jól érzitek magatokat.Persze a villanykapcsolóba ne engedd belenyúlni!

Talán nem a tévedés a legjobb szó erre, de nem akarok közibétek dumálni. Még én sem igazán tudom, izlandilinda (akit én csak Lindának hívok), pedig személyesen is ismerem, de sosem volt téma a kor. Nem az iskolából ismerjük egymást, mert akkor nagyjából tudnánk egymás korát.

Viszont egyetértek mindkettőtökkel, ami a környezeti hatásokat illeti. Muszáj alkalmazkodjunk, de ha kimegyek a természetbe, ahol senki nem jár rajtam kívül, mindjárt más a helyzet. Sokan ki is mennek, családostul vagy akár csapatostul is - de ott is hamar kell alkalmazkodni. Ha jelen van egy másik ember, már alkalmazkodni kell.

Lehet, de vajon ez hogyan derül ki?

Azt mondják - igen, sok mindent mondanak, az biztos, hogy a környezeti hatások szinte a legfontosabbak, mert társadalomban meg kell felelnie már az egészen kicsi gyereknek.

És itt van a legnagyobb probléma. Mert a gyerek ösztönösen tiltakozik a korlátok ellen, és innentől már rákerül a jelző: hiperaktív, pedig ha az ő szempontjából nézzük, csak a saját akaratát szeretné érvényesíteni. Ami nem lehetetlen, hogy jobb és egészségesebb a társadalom szempontjából, csak persze mindenki már a megszokott szemszögből lát.

Hívhatsz, ha unsz leírni még néhány betűt.

Kis idő és tapasztalat után nagyjából lehet tudni valakiről, hogy körülbelül mennyi idős.

Szerintem nem fontos a kor, hiszen ha fellengzősen akarnék írni, azt írnám, a lélek a fontos, de még annak a korát is meg lehet állapítani. Abból, kiből mi jön ki. Azt mondják, egy gyerek sokszor öregebb, mivel mindenféle hozzáadott társadalmi kötöttség nélkül bölcsebb. Egy kb. fél évszázados embernek már annyi, de annyi skrupulusa van, ami az életből, a kényszeres megfelelésből, társadalmi elvárásokból adódik.

Én téged sokkal fiatalabbnak érezlek magamnál

Nem tudom hogy hívhatlak rövidebben,Lindi?Izlindi?,de eszembe jutott egy gondolat,hozzászólásod elolvasása után.

Ebben a játékban az anonimitást is szeretem:nem tudjuk egymásról milyen korúak,külső alkatúak.....

vagyunk és mégis találunk közös témákat a játékon kívül is.Bár én még nem vagyok olyan régi játékos,mint Ti és azért sem unom a rejtvényeket,de legalább annyira élvezem a Fórumot is.

Nincs jobb érzés, mint mikor az embert a nők hiányolják:-) ráadásul pont kis angyal is épp írt.

Isabel, megértelek, én kétszer csináltam meg ezt a fránya küldetést, nem számoltam, hány hétig tartott, de mindkét alkalommal volt 80 %-osom, így tartottam ki.

Az angol humor - Csengetett, mylord? ugye mekkora sorozat volt? néha van belőle egy-egy szikra a youtube-on, de sokszor ismételték is. Én se láttam a sorozatot a Downton-ról, kevés sorozat ékesítette az életemet, mert az fogta az embert, hozzászokott. Ha nem tud ott ülni az ember minden alkalommal, már kihagyta. Én ezt nem vállaltam soha, ki tudja, végig tudom-e nézni. Kivétel volt a Mylord, de ugye azokat ismételték sokszor, tehát végül egy se maradt ki. Egy időben adtak belőle néhányat a youtube-on, akkor megnéztem vagy újra vagy elsőre. Azt mondják a Downton hasonló legalábbis környezetben.

A "küldetésnek", amivel távollétemet aposztrofálta kedvesem, még nincs vége, de látom, úgyis vezetek előttetek, nem rohanok. Őszintén szólva már unom kicsit ezt a játékot is, de azért még miattatok itt vagyok, legyünk itt is együtt, ahogy máshol. Úgy megszoktalak benneteket, már hiányoztok! a látásig puszi és kézcsók mindenkinek.

Egyetértek,a szellemi frisseség és a kommunikációra való nyitottság nem kor kérdése és ha ez párosul olyan szellemi tőkével,ami a rejtvényfejtők eme "hozzászóló" csapatában benne rejlik,akkor az ember jól érzi magát közöttük!

Az angol humor fanyarságát,öniróniáját stb..én is nagyra tartom,néha kimondottan jólesik egy-egy ilyenfilmet megnéznem.És bevallom a romantikus filmeket gyakran megkönnyezem....

Ki nem öregszik? de akik itt játszanak, szellemileg mind fiatalok.

Hétfőn láttam a Downton Abbey új részét, moziban. A tévében nem néztem annak idején a sorozatot, holott szóltak, hogy nagyon jó. Most megnéztem ezt a filmet, nagyon örültem neki, mert az angol humor valami fantasztikus.

Azt már csak halkan súgom meg, hogy egy koncertet mulasztottam miatta, igaz, nem direkt - rossz helyre írtam a naptárban, azt hittem tegnap lesz. Nem sajnáltam, ma is lesz egy...

Fel is adtam, csak 28 volt, inkább elvállalok olyat, amit meg is lehet csinálni.

Nem láttam napok óta Zalánt, nem tudod, mi van vele?

Emlékszem, hiszen együtt volt ott is a "nagy csapat", és ha nem is karikáztuk körbe a Balatont, azért nagyon jó kis túrácskák voltak azok. Kár, hogy főhadiszállásunk megszűnt a szállásadó szemétsége miatt. De arrafelé nyáron a panziók és szállodák árai már a csillagos eget verdesik, legfeljebb sátorozni lehetne. De én már annyira kényelmes vagyok, hogy nem sátorozok, bár vannak hiperszuper sátrak, de mi nem vagyunk hiperszuper keresetűek.

Láttam, elvállaltad a 100 kézfogásos küldetést. Hol tartasz? igen kevéssé látok mostanában kezeket.

Ne felejtsük ki a "tavaszi orgiából" a madárseregletet sem,akik,szinte egész nap csodálatos trillázással örvendeztetnek bennünket.

Én nem Pesten,hanem a Balaton mellett élek,itt élvezem-mikor tehetem-a kikelet élményeit(vagy jégveréseit)

szia Isabel, óriási, én még sose nyertem, pedig elég sokszor kapok.

Tele vagyunk náthával, itthon a legjobb.

Jó reggelt - vagy inkább napot!

Nyertem egy barna szelvénnyel! nem túl sokat, de legalább.

Tegnap kinn a szigeten volt nagy anyáknapi ünneplés, végigmentem elölről a végéig, utána le az Árpád-híd alá, kavicsokat keresni (festésre). Hát itt nemigen érdemes, túl kicsik vannak, az ember elsüllyed a vastag kavicsrétegben, de legalább vízhő-mintát vehet a bokájáig. Jéghideg volt, de jólesett. Remélem, mindenki jól szórakozott, kapott vagy adott virágot.