Nyaralás
Új hozzászólás8. Pepita | 2015. jún. 3. 13:23 |
Még nem jártam a Kossuth téren, amióta átépítették, de már nagyon tervezem, hogy kilátogassunk. Nem lehet vele betelni, annyira gyönyörű. Az Országház mostani felújításában egy falumbéli kőfaragó mester is résztvett - Kosztyu Zoltán -, de sajnos a közelmúltban viszonylag fiatalon meghalt. Sajnálom is, hogy nem ismerhettem a nagyapám. 35-ben meghalt. Egyetlen tárgyi emlékem tőle, egy gyönyörűen megmunkált sodrófa. Egy darabból kifaragva, kecsesen. Selymes a színe és a tapintása. Öröm vele dolgozni. :) | |
(válasz Maria54 7. hozzászólására) |
7. Maria54 | 2015. jún. 2. 15:44 |
Nohát! Erre nagyon büszke lehetsz. Most egy pár évig állványok nélkül csodálhatjuk. Nagyon szép lett felújítva. Annyira ragyog, olyan gyönyörű! Egy építészeti remekmű. Elgondolkodtunk azon, milyen szerencse, hogy minden "vihart" átélt épségben. | |
(válasz Pepita 6. hozzászólására) |
6. Pepita | 2015. jún. 2. 14:13 |
Ilyen élményekből tudunk sokáig építkezni. Nagyon szép napotok lehetett. Gondolatban hajóra szálltam, majd végigsétáltam a szigeten. :) Az Országház nekem is nagyon kedves, mert a nagyapám állványozta fiatalon, mint asztalos, ácsmester. | |
(válasz Maria54 5. hozzászólására) |
5. Maria54 | 2015. jún. 2. 12:51 |
Én már akár le is tudhatom a nyaralást. Ugyanis a nyár első napját a Margitszigeten töltöttük erdélyi barátainkkal. Leírhatatlan a hajóutunk a Dunán. Csak kapkodtuk a fejünket, minden annyira más onnan nézve, mint közelről. A Parlament maga a csoda! Jó volt a délelőtti megvilágítás is. Délután már a szmog bezavart. | |
4. Pepita | 2015. máj. 31. 11:59 |
Óh, a nyaralások, kirándulások! Ej be szép emlékek! Végigpereg a film… Amikor még gyerekként a szüleinkkel, majd fiatal lányként mentünk, aztán a párunkkal, később a gyerekekkel! Ma már én sem vágyok sehová, de szerencsére sok helyre el tudtunk jutni itthon és más országokba is. Most annak örülök, hogy a gyerekeim is nagy utazók, kirándulók lettek. Csak az általuk készített fényképekben gyönyörködöm. A 80-as években Hajdúszoboszlón kedvelték meg a gyerekeim a somlói galuskát és Debrecenben együtt voltak a Munkácsy képek! Az utolsó nagyobb kiruccanásunk is éppen Debrecenben volt a pulyka fesztiválon. Esetleg egy jó kis wellness hétvégét nem utasítanék el. ;) | |
(válasz Maria54 1. hozzászólására) |
3. Manzsu | 2015. máj. 31. 10:28 |
Külföldre már én sem vágyom.Míg a gyerekek kicsik voltak,Hajdúszoboszló volt a kedvenc helyünk, annál is inkább, mert itt volt a vállalatnak szakszervezeti üdülője. Sok kedves emlékünk fűződik ehhez a városhoz a 80-as évekből. Később mikor már felnőttek, akkor a papával és a két unokával is inkább a fürdőhelyeket részesítettük előnybe.Szerettünk Berekfürdőre menni,tavaly Kisújszálláson a Kumániában voltunk.Nekem akkor dobban nagyot a szívem, ha kisvárosunk határához érünk és meglátom a kéttornyú templomunk csúcsát. Ekkor érzem igazán, hogy hazaértem. "Mindenhol jó, de legjobb otthon." | |
(válasz Maria54 1. hozzászólására) |
2. Anoli46 | 2015. máj. 31. 09:28 |
Én már megfordultam néhány idegen országban. Nagyon jól éreztem magam, de én is felsóhajtottam a határt átlépve, "otthon, édes otthon". Prága a kedvenc városom. Végül is a hazai és a külföldi kirándulásokat is nagyon élveztem. Ma már nem vágyom arra, hogy hosszabb távra utazzam, főleg 1-2 napos kirándulásokat szervezek. Lányomék nyárra a Horvát tengerpartra invitáltak bennünket, de én ebbe már nem vágok bele. Az erős tengerparti napsugár már nem nekünk való. Egyébként a vízparti kirándulásoknál régebben is jobban kedveltem a hegyi túrákat. Imádom a városnéző túrákat is. Egy szó, mint száz az idei nyarat is csak kisebb kirándulásokkal fogjuk színesíteni. | |
(válasz Maria54 1. hozzászólására) |
1. Maria54 | 2015. máj. 31. 06:05 |
Hol szerettek nyaralni? Én külföldre nem vágyom. Voltam már, de mindig alig vártam, hogy visszatérjek. A határnál kimondhatatlan örömet éreztem. Végre itthon! Annyi csoda van a közelemben, amit még nem láttam! Miért mennék távolabb? Megértem azokat is, akik másként gondolják. Rövid az élet ahhoz, hogy mindent megnézhessünk. | |