Rejtvényjáték kávéház

A filmekben leginkább a Las Vegas-i kaszinókat lehet látni, a franciák és a monacóiak sokkal csendesebbek és tompítottabbak.

Bár amióta bevezették a "félkezű banditát" vagyis a Jackpot-ot (fillérgépnek is nevezik), azóta az állandó csöngés elég zavaró, de a legtöbb helyen el vannak határolva a többi játéktól.

De ez legyen a legnagyobb bajunk!

A pókert mi is szeretjük, de ma már inkább csak a barátokkal játszom nagyritkán, mert mióta az ikrek nagyobbacskák lettek, a család inkább olyasmit csinál, ha együtt vagyunk, ami őket is érdekli.

De mi is csak filléres alapon szórakozunk vele.

Mikor életemben először voltam egy kaszinóban Deauville-ben, nyertem 3000 frankot (akkor még nem euró volt), ami nagy pénz volt akkkoriban.

Azóta "babonából" nem játszom semmi komoly szerencsejátékot, mert könnyen belebódul az ember.

Látjátok, a keresztrejtvénynél nincs pénznyeremény, mégis imádjuk, és szinte rabjai lettünk! :)

Viszont a "vagyonunk" nem megy rá! :D

Kösz a gratulát Neked is, Marcsinak is!

Már Pesten is játszottunk a családdal, de az csak amolyan "kávéházi" bridzs volt, míg itt vérremenő csaták folynak, és egyre újabb és újabb szabályok, lehetőségek jönnek.

Nekem már az is nagy szó volt, hogy egyáltalán bekerültem a licences játékosok közé, mivel ehhez komoly matematikai érzék kell, nekem meg abból annyi sincs, mint egy képzettebb tyúknak.

Szerencsére itt a nagybátyám, aki mérnök volt, és komoly matekos még mindig.

Ő persze az élvonalban áll, a "pikk" kategóriában.

Állandóan tanít és okosít, bámulom a türelmét.

Mintha egy spanyol tehenet tanítana angol nyelvre...

Hát a pittyhez és a puttyhoz egy kis beaujolais kevés lenne.

Mehet egy kis normand házikészítésű, fináncnemlátta calvados, azaz almapálinka?

Az puttyabb! :)

Én még közel sem vagyok a következő szintváltáshoz, viszont a bridzs-kategóriában ugrottam egy szintet: eddig a treff nívón voltam, múlt péntek óta (mikor írtam, hogy nem leszek itt, mert dolgom van), feljebb jutottam a káró-szintre.

Az is valami.

Ez a "barátkozós" csak egy magyar elnevezés vagy meghatározás.

Szívből gratulálok a szintváltáshoz! :)))

Aperitifnek azért elmegy. A "barátkozós" neve miatt tetszett meg. Utána jöhet olyan, ami felér azzal a soproni kékfrankossal, amit évtizedekkel ezelőtt egy soproni pincében ittam. Azóta nem igazán iszom bort sem.

3500000 pont kell a következő szintig.

Igen, emlékszem!

Éppen akkor volt az ikrek osztálya valami testvérvárosi iskolalátogatáson, és valamelyik "nagy" versenyző meg is látogatta azt az iskolát.

Még fénykép is készült a kicsikkel, a lányomnak biztosan megvan valahol.

Nem, "barátkozós" nouveau-t nem küldök, az egy pacsmag, amit különböző szőlészetekből szedtek és öntöttek össze.

Beaujolais-ben tízféle különboző, szigorúan elkülönített borfajta van, inkább egy jófajta eredeti brouillyt vagy Saint-Amourt (Szent szerelem) kaptok.

Az ú.n. Beaujolais nouveau (új beaujolais-i bor), amelynek november harmadik csütörtökjén van az avatási ünnepe, csak egy reklámcirkusz, a helyiek meg sem isszák, csak azokat, amelyek egy-egy bizonyos szőlészetből kerülnek szüretelésre.

Úgyhogy kérj valami mást, Marikám!

Nemcsak iszom az egészségetekre, hanem kóstolót is küldök.

A Beaujolais vidék borai konnyűek és kellemes ízűek, a vörös húsokon, a halakon és a desszerteken kívül jóformán mindenhez lehet őket inni.

Persze módjával, hukk!

Úgy néz ki, hogy csütörtökön megint itthagylak benneteket!

Akkor lesz a beaujolais-i nagy borkóstoló, és a múltkori magyar csapat megint felkért, hogy tolmácsoljak. (Un Dorkát nem hozzák, szerencsémre. Úgy látszik, nekik is elegük lett a sok nyafogásból, fanyalgásból.)

Most kaptam meg a visszaigazolást.

Vonattal megyek, TGV-vel, csak másfél óra az út, és nagyon kényelmes. Helyben aztán mident a vendéglátók intéznek.

Eddig is szép élményeim vannak erről a vidékről, hiszen az itteni egyetemet is a közelben, Lyonban végeztem el.

De addig még lesz alkalmunk "beszélgetni"! :)