Rejtvényjáték kávéház

Ezt el kell mesélnem!

Ebben a pillanatban kezdődött el a július 14.-i párizsi nagykoncert, tudjátok mivel?

A Rákóczi-indulóval! :)

Ezt a témát Liszt Ferenc ajándékba adta Berlioznak, úgyhogy ő dolgozta fel, de Magyarországon is ezt játsszák.

Kicsit megmelegedett a szívem... :)))

Ma az eddig megfejtett 5 rejtvényemből 4 "kutyás" volt. Elég kevés pontszámot hoztak.

De akkor sem fogom utálni őket!!! Mármint az ebeket.

A poén az lenne, ha a mai hátralévő rejtvényeim, vagy a holnapiak zöme pedig a macsokról szólnának.

Talán nyaral vagy horgászik, legalábbis remélem.

Ezért jó az a szokás, hogy jelezzük itt egy-egy távollétünket, hogy a többiek ne "nyugtalankodjanak" miattunk...

Nálunk is nagy sláger a lecsó, van egy zöldség-gyümölcs áruda nem messze, ahol lehet olyan paprikát kapni, mint Magyarországon. Néha 5-6 kilóból csinálunk, aztán a mélyhútőben eláll.

A füstölt szalonnát viszont tényleg Magyarországról kapjuk. Jobb az íze, mint az itteninek, de szerencsére van néhány pesti barátom, akik tudják, hogy mivel lepjenek meg, ha jönnek!

Én is szorítok Neked, hogy elmúljon!

Sajnos tudom, mi az a hát- és derékfájás, ha ez kínozza az embert, sok mindent képtelen megcsinálni, amit máskor könnyedén elvégzünk... :-(

Azt hiszem, nekünk már sosem lesz az "igazi", de fene sem bánja, csak ne fájjon. Gyógyulgass továbbra is! :)

Jó, hogy ma már vannak olyan gyógyszerek, melyek segítenek, - bár a gyomrunkat megterheli és a mellékhatásokkal is számolni kell.

Volt kakastaréjos szalonna is, úgy az igazi. Tulajdonképpen a szalonnasütés után megmaradt füstölt szalonna adta az ötletet. Eredetileg brassóira gondoltam.

Sőt, volt olyan, hogy éjszaka esett, nappal sütött. Az volt az igazi! Hét végén megint sülhetünk a nem létező saját zsírunkban! Mindenesetre délelőtt nekem sem volt kedvem elmenni postára és vásárolni. Megvártam, hogy kisüssön a nap.

A cigánypecsenyét legjobban a tetején lévő füstölt szalonnával kedvelem, olyan kakastaréjosan. Remélem, hogy a hétvégén lesz hozzá szerencsém.

Az időjárás nem a kedvemre való. Manapság, ha elromlik az idő, napokig is kitart. Régen volt egy zuhi, dörgéssel és villámlással, aztán újra kisütött a nap és meleg volt. Felszáradt az eső.

Ezért is adtuk el a nyaralót. Két hétig is fagyoskodtunk, mire lassan újra felmelegedett az idő, de a víz még hideg maradt.

A teleknek legalább haszna van és hűvösebb időben még kellemesebb is dolgozni.

Sajnálom, hogy te is lerobbantál. Nekem használt az este bevett algoflex izület és a hasonfekvés.

Napközben én is kitámasztom a keresztcsontom, az jólesik.

Jobbulást! :)

(Válasz Maria SOS-beli hozzászólására:)

Nálunk is nagyon szeretik a cigánypecsenyét, aminek azelőtt persze hírét sem hallották, de mindenkinek ízlik a jó kis foghagymás-paprikás-fűszeres puha hús, különösem ezekben a barbekjús (vagy hogy momdjam) időkben.

Ilyenkor még a hatodik szomszédot - hát még a kutyáját! - is odacsalja az illat.

Meg vannak róla győződve, hogy ez valami délfranciaországi csemege! :)

Ha kettős állampolgár, akkor is a gyámhatóság tud intézkedni a követségen keresztül. Nem próbáltad? Vagy akkor elveszti az ottani jogosultságát? Csak nehogy visszaigényeljék tőle az eddig kifizetett járandóságot. Mert ilyen esetben megtalálják az embert.

Sajnos, ha veled valami váratlan történik, bekerül az állami rendszerbe, ha időben rátalálnak. A lánya valószínűleg nem fog ideutazni. :(

Ha rosszabbodik az állapota, nem fogod tudni ellátni, mert komoly fizikum kell hozzá. Kórházba kerülhet és nem tudod kihozni. Semmi jövedelem nélkül elfekvőbe viszik. :(

Egyedülállóként még fontosabb egy közösséghez tartozni, akik figyelnek egymásra. Egy kis faluban, - mint az enyém, - ez jól tud működni. Még egymás állatairól is gondoskodunk, ha kell. :)

Természetesen nem törvényes. de, int írtam cca. kb 2000 km a távolság.

Jól látod, a legnagyobb gondom, mi lesz vele, ha valami történik velem. Pl. itt a telken. Ki viszi haza Pestre, cincóval együtt. Ki zárja be az itteni házat? Ha velem, vmilyen komolyabb történik, pl egy hétnél hosszabb kórház. (rosszabbról ne is beszéljünk, a pakliban levők ellenére.)

Ez egy patt helyzet. Törvényes dolog az, hogy a lánya felveszi a nyugdíját? Ilyenkor a gyámhatóságnak kellene intézkednie, törvényes hozzátartozó híján.

Mi lesz, ha hirtelen neked lesz szükséged kórházi kezelésre? Még rosszabb, ha csak leszaladsz a boltba, útközben elesel, eltöröd a lábad és elvisz a mentő? :(

tudatában.) 2 éve meghalt, de rám hagyta a 3. nejét, akinek 11 éve olyan agytrombózisa volt, hogy a dokik akkor is csodálkoztak, hogy életben maradt. Akkor tökéletesen visszajött, de 10 év eltelte után az akkori csoda visszaköszönt.

Ja, csak azt felejtettem el mondani, hogy nem magyar anyanyelvű a rám maradt 3. nej. Emiatt még nekem pihenési időre sem tudom semmilyen intézménybe beadni. Az már csak hab a csokitortán, hogy a cca. 2000 kilométerre élő egyetlen lánya örül, hogy: él az anyu lakásában, felveszi a nyugdíját és persze nincs semmi gondja vele.

Nem vagyok hívő, de remélem nem csak a jó nyeri el a méltó büntetését.

Csak az tudja megérteni, aki volt hasonló szituban. Nekem ez már a 3. A mostani ráadásul nem is vérszerinti rokonom, apám 3. felesége.

Az első az anyám volt. Utána lecserélte alig fiatalabbra, de jóval gazdagabbra. Amikor egyetemre jártam nem akart gyerektartást fizetni. (Érdekes módon mindig vizsgaidőszakban voltak a bírósági tárgyalások.) Amikor a doktorátust is megszereztem akkor már dicsekedett velem. 18 éves koromtól dobott, 60 éves koromban megjelent, hogy gondoskodjak róla. Nem részletezem, ha elkergettem volna, akkor sem ítélt volna el senki (a körülmények

Talán régebb óta gépezek,s ezért már rutinosabb lettem. Kezdetben nem volt eldurvulva a netes beszélgetés, hiszen csak kevesen férhettek hozzá és kulturált mederben folyt. Aztán elterjedt és az inkognitó adta lehetőséget sokan arra használják, hogy bármit kiadjanak magukból. Ma már semmi nem lehet pl.fehér, mert van akinek az fekete és még rád mondja teljes meggyőződésével, hogy színvak.

Nem kell fórumozni, vagy ha mégis, akkor ezzel számolni kell. Sokszor nehezen jön át a mondanivaló és könnyen félreérthető.

Szerencsére itt már nincs vetélkedés, és félreértések sem borzolják a kedélyeket. :)

A játékra visszatérve, én kezdettől fogva "csíptem" az extrákat. Annyira elvagyok magammal, hiszen nem jelent számomra semmit, hogy rajtam kívül még kik játszanak és milyen eredménnyel. A saját hibáim se tudnak zavarni, hiszen papíron tudok hibátlanul fejteni. Ilyen téren hatalmas az önbizalmam. A gép nem tudja elvenni.

Úgy is mondhatnám, hogy az extrák tartják bennem a lelket, - na meg a fórum. Ha nem lennének, már régen meguntam volna.

Az biztos, hogy a net-nek köszönhetően új színét ismertem meg a világnak. Egyedüli gyerek vagyok, napi 6 órás edzéseim miatt kimaradt az életemből a bandázás, laza lógás, később, ahol bántás ért volna, onnan elmenekültem - így majd hanyatt vágódtam, hogy lehet élvezni olyan tevékenységet,hogy dobd el egyenként az összes extrádat, meg mostantól kezdve minden eredményedből levonunk 30%-ot. Miért? Hát CSAK.De ezek szerint ezt lehet kihívásnak is felfogni, játéknak, mosolyogva?

Kezdetben hozzászóltam néhány fórumhoz, gondolván, hogy tanácsot tudok adni abban, amihez értek.Aztán tapasztalva, hogy néhány fórumon úgy dorongolják le egymást az emberek, mint ha idióta bűnöző lenne, például gyermeknevelési kérdésben azok osztják az észt, akiknek soha nem volt gyerekük,egy pszichológiai könyv még a kezükben sem volt, nem hogy beleolvastak volna,nem a helyzetet elemzik, hanem a fórumozó személyiségét ócsárolják, elment a kedvem ezektől is. Kinyílt ugyan nekem a világ az internet által, de nem mondom, hogy nagy örömömre szolgálna egyértelműen.De tény, hogy edzi a személyiséget. Viszont jó szokásomhoz híven kihátrálok onnan, ami zavar, bánt:)Nem hinném, hogy a játékszenvedély fenyegetne, sőt, épp az a baj, hogy a féket, a kontrollt soha nem tudtam kikapcsolni az életemben:(