Rejtvényimádók állatvédő klubja (RÁK)

Látom vidáman megy az élet. :) Hát még ha felbátorodik! ;)

Régen a kölyökkutyánk estétől reggelig lerágta a fiam vadiúj cipőjének a kérgét teljesen. Fiam nagyon örült, mert nem is tetszett neki a félcipő. Pechére, elvittem egy igazi suszterhez, aki új kérget varázsolt rá. A másik félpárt is hozzáigazította.

Szerbusz, ketves Sutyik néni és a töbi nénik-bácsik!

Eszt a választ a mamámnak digtállom, mer émmég nemtudok írni. Csak most tanullom a kétlábú beszédet is, de nem könyü, mer kető ijen beszéd is van iten nállunk.

Tudom, hogy Kócos a nevem, de néha elbizonytaladom, mer ugy is híjnak, hogy Pisihuszár meg Kakamatyi.

Penig igyexem, és sokat sétálunk is, de nemszeretem asztata izét, amit a hátamra tesznek, mer aszongyák, hogy hideg van, mijaza hideg? Bisztos valami ujjan dolog, amiket a kockákba kel bejírni.

Natyon szreretem, amikor a nőnemű anyukám relytvényez, merakkor ráfexek a lábára, és röktön elalszok és akor aszongyák hogy nyukság van.

És jobb is ez a gépi felytés, mer a könveket ikkáb rágogatni szeretem, eszt meg nemlehet. Megpróbátam rágni (csak ekkicsit, esküszöm!) a mama papucsáját is, de akkor rondán nésztek rám... :-(

Most mék, oszt eszek, mer lyó szagokat érzek, ami kalyát jelent.

Soxor csolollom magukat, fejcsenek továb, maj még adok hírt magamroll, jóccakát!

Kócmóc

Egyszerűbb, ha beteszem a linket:

[link]

Ha már regisztráltunk egyszerű betenni a kedvencekbe.

A keresőbe: "több mint rejtvény". Vessző nélkül.

Ha regisztrálsz, akkor a tagokra is rá lehet keresni. Reg nélkül sajnos nem.

Regisztrálni kell egy választott névvel, jelszóval és e-mail címmel. Aztán várni a visszaigazoló e-mailt és utána már be lehet lépni. Fél óra elteltével már hozzászólni is lehet.

A fórumok között található a "Több mint rejtvény, több mint játék".

Elég csak nézni az állatokat, s az ember bölcsebbé, érzékenyebbé válik általuk. Régen, míg néztem a mára elkorcsosult BB meg VV műsorokat, azokban megjelentek időnként kis állatok. Szerintem jobban jártunk volna, ha egész nap őket mutatják.

Imádom azokat a filmeket, melyek az ember és az állat kapcsolatáról szólnak: Hacsiko, Belmondónak is van egy ilyen filmje.

Kicsit irigyellek az élmények miatt. Nekünk van két megszelídült macskánk, de ők inkább uralkodnak, nem barátkoznak, csak érdekből közelednek.

Szia Pepita! Segíts légyszi, hogyan boldoguljak el a Hoxa-val. Becsalogattam, rákattintottam a "Fórumra", utána lehidaltam. Hogyan tudom megnézni az általad feltett fotókat? Lehet regisztráció nélkül is, vagy az mindenképpen kell?

Előre is köszi.

Mária

Több dologra rájöttem ma reggel.

Gyakrabban kellene az ágyunk alatt porszívózni, mert Kócos - aki Cilát meglátva odamenekült -, kissé szürkén került elő alóla... :D

Nemcsak a nevelés számít, az állatok maguk is tudnak kommunikálni egymás között, ha biztonságban érzik magukat, és érzik, hogy amit tesznek, nekünk tetszik. Mikor kicsalogattuk Kócost a nevezetes fekvőbútor alól, Cila odament hozzá, és minden teketória nélkül elkezdte nyalogatni róla a port. Még egy apró pofont is adott neki, mert mocorgott, de utána jólesően tűrte a becézést, ami nyilván anyucira emlékeztette, bár az új dajkának nyilván kissé furcsa szaga volt eleinte.

Sajnos nem tudtam filmre venni a jelenetet, pedig érdemes lett volna! De ugye erre nem számíthattunk... :)

Beregisztráltam a Hoxára mint Pepita Dalma. Feltettem egy képet is a cicámról. Van ott egy fórum, ahol egymásra is találhatunk. Én már beraktam a kedvencekbe.

"Több mint rejtvény, több mint játék". Több képet is fel lehet tenni, nézzétek meg a Hófehérkémet. :)

Én is kíváncsi volnék a ti állataitokra, ahogyan Sutyik is.

Sutyik, Maria, Nektek is köszönöm meleg szívről tanúskodó szavaitokat!

Jól vagyunk, és a hideg ellenére is lementünk a kertbe, kár, hogy már nincs hó. Azt imádják a kutyusok.

Valamit azért Kócos már tanulhatott "otthon" is, mert lepipilte az egyik fát (jobban mondva a fa melletti földet, csak úgy guggolva), és diadalmasan, dícséretet várva nézett vissza ránk. Nem lesz vele semmi baj, okos kis kutymék ez, már megugatta cérnahangocskáján a szomszéd nénit, aki átjött megnézni az új lakót.

Gratulálok, Julianna! Neked és Kócosnak is. Az én kis keverék gombócom kb. 6 hetes volt, amikor megmentettem. Még állandóan a mamit kereste, szopni akart. Az ágyamat körbe kellett "kerítésezni", hogy ne tudjon felugrani,kepeckedni, mert, amikor sikerült, akkor rögtön elkezdte csócsálni a hajamat = a szőr közt kereste a cicit. Pelenkát, "pisilőszőnyeget" nem akartam. Amíg nem lehetett levinni az utcára, maradt a szoba újságpapírozásos módszere. Siker esetén dícséret, ha mellé: "pfúj". Hamar megtanulta. Lábamon alvás haláláig megmaradt. Az ölemben felnőtt korában csak azért nem aludt, mert már sehogy sem fért. De amikor még fért, akkor is követelőződött oda, amikor már elmúlt a hasfájós (pocimasszázs-igényes) korszak. A kocsiban való utazáskor a hányás kb. egy éves koráig teljesen természetes. Ha nagyon muszáj testsúlyfüggően emberi hányinger csillapító tablettát lehet adni. Pl. 1/4-1/2 Deadalon. De gondolom ezt mondta az állatorvos is.

Ahogy kölyökként ismerkedett a panellakás lehetőségeivel videóztam. Utána már csak fotóztam. Ha van blogod, tegyél fel Kócosról fotókat, ha nincs, küldenél priviben?

Klári, Pepita,

Köszönöm a kedves fogadtatást Kócos nevében is!

Ő most nem tud válaszolni, mert édesdeden alszik, "Küszöbre a lábát, erre állát nyujtja."

Ámbár a "küszöb" jelen esetben az én papucsom, amiben mellékesen benne van a lábam is...

Tündéri fekete gombóc, akkora fehérből villogó barna szemekkel, mint két malomkerék. Vakog és makog, bár gondolom, ezt ő ugatásnak gondolja, de most csend van a nagy megpróbáltatás után. (Csak éppen nem tudok felállni.)

Igazatok lett, hiába terveztük el előre a névválasztást, a helyszínen, és teljesen spontán lettem mama és keresztmama egyszerre.

A pisiléssel és egyéb ilyen fontos dolgokkal nem lesz baj, már három hónapos, és minden kutymékunkat kb. ilyen idős korban szereztük vagy kaptuk. (Inkább nekem lesznek ezzel problémáim, ha öt percen belül nem állhatok fel, hogy kimenjek... :D)

Köszönjük mégegyszer kedves szavaitokat, remélem úgy lesz, ahogy mondjátok, és mindannyian jól jártunk! Holnap jön a lányom a cicussal, hogy neki mi lesz a véleménye (mármint Cilának, nem a lányomnak! :), azt majd meglátjuk, de az eddigi kutyusaink jól megvoltak a vernyákokkal. Nevelés kerdése.

További kellemes fejtést! :)

Isten hozott Kócoska! Még nem is tudod, hogy milyen szerencsés vagy és a világ legjobb gazdiját választottad. De egészen biztos, hogy a gazdid is szerencsés, mert egy igaz barátot talált, akire nagy nagy szüksége van ott a nagyvilágban.

Remélem, hogy szépen megtanulsz magyarul, de természetesen az ottani kutyanyelvet se hanyagold, hogy sok barátot szerezhess.

Az autóhoz majd hozzászoksz, mert sokkal kényelmesebb, mint kutyagolni. Főleg télen, amikor a tappancsot felsérti a hideg, felsózott út. Pár hét és már szobatiszta is leszel. Addig sok-sok türelem a gazdinak. :)

Drága Kócoska!

Kívánok neked hosszú, boldog életet befogadó családodnál!

Befogadunk a kockatőtögetők közé is, pláne, ha szimatot fejlesztesz a zárt betűkre, s vakkantással jelzed, ha a gazdi hibás betűt ír be. Ami persze csak a rendszergazda szerint hibás.De te ezt még nem értheted.

Teljen benned sok-sok öröme a családodnak!Puszi.

Ketves kockatőtögetők!

Engeggyék meg, hogy bemutatkozam, mer csak most gyöttem ide és még kicst félős vaok.

Engemet ma regel óta Kócosnak híjnak, ami cerintem naon szép név, mer télleg kicsikét kócos vótam, mikor meglátam ujj csládomat.

Asszem itten lyó dógom lessz, mer már mindenki odavan, és aszongyák, hogy én vaok a lekszeb kiskutya a világon, bár nem tom hogy ez mit jelent, mer még ojat nemlátam, csak az igazi, meg a fogadot mamám ólját, bár mikor ebe a zólba hosztak, kicsit lehánytam a zautót, de nem haraguttak.

De itten lyó meleg van,és a mamám ölibe szeretek befészkelődni. Meg még husit is kaptam, mer nekem már asztat is szabad ám!

Soxor tsokolom magukat meg a csalággyukat, esztet így szokják mondani, ugye?

Ez az én casládom sokk lyót mesélt magukroll, utyhogy asziszem, lyó barátaim lesznek maguk is.

Ekkicsit még montam a zelőb, hogy nyínyínyííí, de magukat egy hangos és férijas vaúúúúúú-val köszöntöm, a továbi viszonlátásig!

Csontos üdvöszletel

Kócoska